Hihetetlen dolog volt tegnap este a Vadász-ban normális kaját enni, magyar beszédet hallani, magyar autókat látni, majd később a saját zuhanyzónkban civilizált körülmények között lefürdeni, és a saját ágyunkban aludni. Őszintén szólva kicsit örülök, hogy már nem kell guggolva wc-znem és papírzsepikkel teletömködnöm a zsebemet arra az esetre, ha nem lenne wc-papír. Arról nem is beszélve, hogy nem kell öt perceket gyalogolni azért, hogy könnyíteni tudjak magamon... :) Az is igazi élmény, hogy van melegvíz, amennyit akarok, és fürdés után nem lesz koszos a lábam. Végre nem kézzel kell mosni és nem furaszagú bioszappannal. Este elalvás előtt nem kell bedugaszolnom a fülemet a zajok miatt, mert Meszlen elkényeztet a csendjével :) Egyszóval, sok mindenre rácsodálkoztam, mióta hazajöttünk.

A 3400 kilométeres utazás során voltak nehéz pillanatok: az utazás alatt megfájdult a térdem, a hátam, megviselt a nyomás- illetve a hőmérsékletkülönbség, főleg több száz kilométeres utazások után.  Arról nem is beszélve, hogy utána hulla fáradtan kellett felállítani a sátrat. Az alvás sem mindig volt zavartalan: A matrac kiszakadása után rossz volt a kemény földön aludni, megfájdult bele a csípőm és a hátam. De mindezekért kárpótol az, hogy két és fél hétig azzal az emberrel lehettem, akit a legjobban szeretek. Ezalatt az idő alatt sokkal szorosabbá vált a kapcsolatunk, talán az egymásra utaltság miatt is. Chris mindvégig nagyon figyelmes volt velem, ami már az egészen apró dolgokból is látszott, pl.: este mindig odakészített az ágyam mellé egy műzliszeletet, hogy ha reggel felébredek és farkaséhes vagyok, akkor be tudjak kapni valamit addig, amíg el nem megyünk bevásárolni. Vagy például, mikor a strandra menet otthagytuk a gyékényt a kempingben, ő rohant vissza érte, míg én egy padon megvártam. Tudom, ezek igazán apró dolgok, de nekem mégis nagyon fontosak és sokat mondóak, azt üzenik: "Szeretlek." És én is nagyon szeretem őt, sokkal jobban mint eddig valaha. Most már teljesen kibontakozott a kapcsolatunk, aminek igazán örülök :)

Mindent összevetve csodálatos élményekkel gazdagodtam és örülök, hogy életem első nyaralását a Kedvesemmel tölthettem el. Mindig emlékezni fogok erre a két és fél hétre! :) Nagyon köszönöm minden kedves Olvasónknak, hogy követték az eseményeket, s ez által ők is részesei lehettek a történéseknek, hiszen velünk izgultak, velünk együtt örültek! Köszönöm! :)