A táj nagyon szép, au autostrade igen kanyargós, 100-110es tempónál nem lehet gyorsabban menni. Először nagyon meleg volt, de ahogy egyre magasabbra vezetett az út, beborult, lehűlt a levegő, majd esett is. Firenze után, hacsak 10 percre is, de baromira zuhogott.

Pisa előtt újra 30 fok lett, megsülés... a kijelölt kempinget nem találtuk meg (nem volt pontos a cím), helyett egy másik, olcsóbbat sikerült – igaz a tengertől távolabb, de szép és nyugis pinea erdőben, Marina di Pisa mellett. A beach fantasztikus, homokos, homokdűnékkel és óriási hullámokkal! A kempingbe érkezés nem volt egyszerű: bementem árlistát nézni, do you speak english – yes. Hely van, kicsi sátor, moto oké. A gondok az áramnál kezdődtek... biztos kell áram? Eeee, izé, szóval laptop, mobil, gps, fűthető takaró – szerinted?? A kemping legtávolabbi végében van egy hely, az áramszekrény mellett. Csakhogy a hely nem mellette volt, kb 5méterrel rövidebb a kábel, plusz az olasz dugó nem olyan, mint a mienk. Visszacaplattam (5perc). Kaptam konnektor-átalakítót, a helycsere megoldható, de hozzam vissza a papírokat. Visszacaplattam (5perc), megint visszacaplattam (5perc). Papír átír (1perc). Visszacaplattam (5perc). Kicsit b.meg. A sátorszomszéd ránézésre egy hajléktalan hobó, de nem tűnik rossz arcnak.

Azért napi 400 km motorozás után az ember tud nyűgös lenni. Katie jól bírja, néha jobban mint én, örülök, hogy eljött velem! Este a tengerparti séta feloldott minket, és hamar megbántuk, hogy nem fürdőruhában mentünk le, 8ig simán lehet hullámokat lovagolni. Holnap beach, délután (este) Lucca!