Délben sikerült jegyet kapni, mert nagyon sokan voltak. Két napos Mont Blanc Multipass kártyát vettünk, ennek a lényege, hogy minden látványosságot megnézhetünk és minden felvonót használhatunk. Ma a Midit, és holnap a jéggleccsert nézzük meg, ez így fejenként 15 euró sporólást jelent, plusz nem kell sehol sem sorban állni. Ha marad időnk, felvonózunk valahol még. Majdnem két óra volt, mire sorra kerültünk, mivel két kabinos felvonó van, 10 perc menetidővel. Addig sétálgattunk, ücsörögtünk. Közben találtunk egy Spar-t. Mindenki be volt sózva, ez látszott az arcokon.

Mi full motoros szerkóban nyomtuk, plusz aláöltözetben. Vesevédő, nyakvédő, kesztyű. 25 fokban. Pf. Volt aki egy szál glottiban és szandálban ment fel. Különössen funky volt, amikor a kabin az oszlopokon áthaladva iszonyúan belengett, kábe mint a hullámvasúton... csak itt az ember két dróton lóg, több száz méter magasan. Sokan visítottak. Én is. Az első etap 2317 méterre vitt fel, onnan egy másik kabin ment feljebb. 15 fok, itt még zöld minden. A durva része ezután jön. A látvány menet közben leírhatatlan volt. 10 méter per másodperc emelkedés.

Fent mindenki kapott egy kabinsorszámot lefelé. Nekünk másfél óra bámészkodás jutott. 3842 méteren -5 fok, 40 km per óra szél. Tudtam sajnálni a hülyéket akik nem öltöztek fel, nem tudom mit hittek, miért tiszta hó és jég a csúcs?? Bazi hideg volt, még felöltözve is. És másfél óráig fixen nem lehet lemenni... persze a sügérek miatt volt fűtött étterem, de minek megy fel valaki a hegyre,

ha nem élvezheti a látványt? Ami beszarás, komolyan. Nagy mázlink volt, mert felhő sehol, totál körpanoráma bármerre néztünk. Nem lehet elmondani milyen két és fél kilométerről lenézni, és milyen a felnézni az egy kilométerrel feljebb lévő Mont Blanc-ra, a gleccserekre, a hóra, a jégre, a csipkézett hegyekre... a platón küzdő hegymászókra, a sziklamászókra, az alant lévő alaptáborban elszórt narancssárga kis sátrakra.

Több terasz is volt, de nagyon jeges szél fújt, a fényképezőgép gombja már majdnem befagyott. A teraszokra olyan lépcsők vezettek, amiken alul simán látszott a több száz méter szakadék. Majrés volt... A multipasszal felmehettünk a legfelső teraszra lifttel. Ott szinte szélcsend volt, és még megdöbbentőbb panoráma. Tűző nap, a naptej az arcra kötelező! Rengeteg fotót készítettünk. Aztán bementük az étterembe és ettünk két erő-müzlis szelteletet. Melegedtünk kicsit, és máris mehettünk le, vissza Chamonix-ba. 6 óra után értünk le. Chamonix egyébként nagyon szép, hangulatos város, az ember szívesen bolyong benne. Rengeteg a turista, sok a holland, amerikai, orosz, japán.

Mindez otthontól 1000 km-re van. Aki teheti jöjjön el ide, de legalább egy hétre! A kemping olcsó, 20 euró alatt van, két főre, árammal. Chamonix-ban van Spar, Supermarché, lehet olcsón kaját venni. Van McDonalds és benne ingyen wifi :)

Képek a galériában!